Alacsony bérek az EU tagállamaiban

A WageIndicator webhelyek már 10 EU-s országban működnek, és mindenhol a látogatók növekvő tömege tölti ki a munkáról és munkabérekről szóló kérdőíveket. Ez szélesíti a témakörök halmazát, amelyeket immár nemzetközileg is össze lehet hasonlítani. Az aktuálisan kutatott téma: az alacsony bérű alkalmazottak csoportjának nagysága. Az "alacsonyan fizetett" kategóriát nemzetközi szabvány határozza meg: kevesebb, mint a bruttó óránkénti középbér (medián) kétharmada. A középbér nem ugyanaz, mint az átlagbér: a középbér a megfigyelések teljes számában elfoglalt középső hely. Például 9 személy hierarchikus elrendezésű munkabérét figyelembe véve, a középbér az 5-ös számú személyé.

A hivatalos nemzetközi webstatisztikákban a medián órabér ismeretében ki tudjuk számítani ennek kétharmados küszöbértékét 6 EU-s tagállamra: Belgiumra, Finnországra, Hollandiára, Lengyelországra és Angliára. Ha ezt a 6 értéket a WageIndicator adataira projektáljuk, ki tudjuk számítani az alacsonybérűek részarányát, az egész népességet illetően.

A WageIndicator adatai szerint az alacsony bérű munkavállalók része a 6 országban jelentősen különbözik. Lengyelország 27 százalékkal esik bele ebbe a kategóriába és a százalékarány Hollandiában (23%) viszonylag magas. Belgium (18%) és az Egyesült Királyság (16%) a középkategóriába esik, míg a százalékarány a legalacsonyabb Németországban (12%) és Finnországban (5%). Minden országban közös, hogy az alacsony bérrel rendelkező nők részaránya majdnem kétszerese a férfiakénak. A legrosszabb arányt Hollandiában találták (31% nő 16% férfival szemben). Ezt szorosan követi Belgium (26% nő, 12% férfi). A legmegdöbbentőbb az, hogy az „rosszul fizetettek” aránya a munkahét időtartamával párhuzamosan nő. A hatból öt országban a 48 órát vagy annál többet dolgozók között a legmagasabb az alacsony bérűek aránya: Hollandiában 32%, amit egyedül csupán a lengyel érték múl felül.

Végül ágazatok szerint is összehasonlítjuk az alacsony bérű munkavállalókat a 6 országban. Kiválasztottunk 13 ágazatot. Ha az összes országot együtt nézzük, az alacsony bérű munkavállalók közül a legtöbben a szálloda- és az élelmiszeriparban dolgoznak, majd a mezőgazdaságban, a nagykereskedelemben, a kiskereskedelemben és az egészségügyben.

Összehasonlítottuk a nagykereskedelemre és kiskereskedelemre, a szálloda- és élelmiszeriparra és egészségügyi ellátásra vonatkozó diagrammokat az országok szerinti és az ágazatok szerinti átlagokkal (lásd a grafikonon).

Az iparban az alacsony bérűek részaránya mind a hat országban az átlag alatt marad. Minden országban a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben dolgoznak átlag feletti arányban alacsony bérűek: Hollandiában például 39% a 23%-kal szemben. A különbség még jelentősebbé válik a szállodaiparban és az élelmiszeriparban, Hollandiában 47% az alacsonyan fizetettek száma, Lengyelországban pedig már 58%. Az egészségügyi ellátásban az alacsony bérűek aránya országonként nagyon változó: mesze a nemzetközi átlag felett van Lengyelországban, de alacsonyabb vagy átlagos vagy azonos az iparéval (19%) Hollandiában, és valamivel az átlag felett van a többi 4 országban.

Szerzők:
Maarten van Klaveren főtanácsadó,  STZ advies & onderzoek, Eindhoven.
Kea Tijdens kutató koordinátor, ALAS , Amsterdami Egyetem

www.loonwijzer.nl

Fordította: Balogh Zsuzsanna