Diszkrimináció - Nők

  
Bár az "egyenlő munkáért egyenlő bért" igény jogosságát senki nem vitatja, ennek ellenére a gyakorlatban nagyon is jelen van a munkahelyi diszkrimináció. Ugyanakkor kevesen fordulnak bírósághoz. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz eddig beérkező 1000 panaszból 22 határozat, s mindössze egyetlen jogerős ítélet született.

2003 decemberében lépett hatályba az antidiszkriminációs törvény, amely alapján másfél év alatt 7 elmarasztaló ítéletet hozott az Egyenlő Bánásmód Hatósága. A hatóság elrendelheti a jogsértő állapot felszámolását, illetve 50 ezertől hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, de a  magyar jogból több olyan fontos szabály hiányzik, amelyeket az EU-direktíva tartalmaz.

Munkaügyi perek

A Munkaügyi Bíróságon 4091 peres ügyet 15 kategóriába sorol a hivatalos statisztika. Ebből 3 tartozik az 1/1  kategóriába, vagyis amikor diszkrimináció miatt nyújtotta be a keresetet a felperes.

Egy cég egyik női alkalmazottja pl. óránként 150 forinttal kevesebbet bért kapott, mint ugyanazt a nehéz fizikai munkát végző férfimunkatársai. A sértett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely  az eddigi legmagasabb összegre, egymillió forintra bírságolta a céget. A cég vezérigazgatója viszont fellebezett, az ügy hátterében indokolatlan bosszúhadjáratot  gyanít, és a lassan már kétéve működő hatóság "bizonyítási vágyát".

Az EU-ban a férfiak átlagosan 15 százalékkal keresnek többet az ugyanolyan képzettséggel, teherbírással rendelkező női munkavállalóknál.

A tipikus női szakmák esetén - például tanító - akár 35-40 százalék is lehet a különbség, s ennek egyenes következménye, hogy a nők nyugdíja is kevesebb lesz. Pedig - a statisztikai adatok szerint - legalább 10-15 évvel tovább élnek, mint a férfiak.

A munkaadók  általában drágábbnak tartják a nők foglalkoztatását, főleg mert többletköltséget jelentenek a gyermekvállalással kapcsolatos kifizetések. Az ENSZ munkaügyi szervezetének, az ILO-nak egyik kutatása azonban kiderítette: a közhiedelemmel szemben a vállalatok nem járnak rosszul nők alkalmazása esetén: átlagosan - a fentiekkel együtt is - csak mintegy egy százalékkal kerül többe a cégeknek a nők alkalmazása, mint a férfiaké.

Mi áll a különbségek hátterében?

A különbségek hátterében elsősorban az erősen patriarchiális szemléletű társadalom beidegződései és a munkaadók gyermekvállalással szembeni idegenkedése állnak. A béregyenlőtlenséghez hasonló egyenlőtlenségek figyelhetők meg a munkaerőfelvétel terén is. Magyarország 50 vezető cégénél például háromszor annyi férfi dolgozik, mint nő. Felsővezetői pozíciókban csupán néhányan dolgoznak,  középvezetői beosztásokban pedig mindössze 10 százalék a nők aránya.
A gyermeküket otthon nevelő anyák szakmai tudását lassan kikezdi az idő. A munkába állt kisgyermekes anyák gyakrabban hiányoznak, váratlan helyzetekhez pedig  családi kötöttségeik miatt rugalmatlanabbul alkalmazkodnak - elhelyezkedésük ennek megfelelően jóval nehezebb.  Nem véletlen, hogy a nők gyermekvállalási hajlandósága jelentősen csökkent az utóbbi néhány évben, s a versenyszférából egyre jobban hiányzik a gyereknevelő korosztály.

Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a lisszaboni stratégiában meghatározott célokat, s 2010-re 55-ről 60 százalékra növelje a foglalkoztatott nők arányát, a gyermekellátó rendszert is át kell alakítani - állítják a szakemberek. Ezt szolgálná a Nemzeti Cselekvési Program és a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) is, melyek előírják például a bölcsődék számának növelését.
A döntéshozók azonban egyelőre sajnos csak elméletben elkötelezettek a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása iránt.

A többi uniós ország igyekszik a gyakorlatban is elősegíteni a kedvező folyamatot: pl. olyan cég nem vehet részt állami tenderen, közbeszerzésen, amely diszkriminációs eljárás alatt áll. Hasonlóképpen, ösztönzik a férfiakat arra, hogy GYES-re menjenek: a skandináv országokban viszont 3 hónapig otthon maradhat egy férfi, ha gyermeke születik. Sőt, Svédországban az anyák addig nem vehetik igénybe a gyerekek után járó támogatást, amíg az apa legalább két hétig nem marad otthon a gyerekkel. A legutóbbi felmérések szerint Magyarországon az apáknak mindössze 2 százaléka hajlandó GYES-re menni, ezért a szülés előtt állók gyakran kénytelenek letagadni, hogy gyereket szeretnének.

Forrás: HVG Online
Salgó Andrea 2006. okt. 11-i cikke nyomán